Vasárnapra beköszöntött a nagy hóhelyzet, még a nap is sütött és közben esett a hó, így gyorsan szereztünk egy szánkót (Orosziból a dédszülőktől) és elindultunk a nagy szánkós kirándulásra. Eszter élete első szánkózására! (Mikor Dobogókőn voltunk, irigykedve nézte a szánkózókat :) ) Rettenetesen élvezte az első pillanattól kezdve. Hála az égnek! Kicsit tartottam tőle, hogy félni fog, meg rikoltozni, hogy jujj, meg fáj (akkor is ezt mondja ha fél valamitől), de nem! Ha megállt a szánkó valami miatt, elkezdte löködni magát, meg reklamált :)

amikor itt ezen a nagyon meredeken lefele csúsztak, nagy élvezettel ordított, hogy "futás, futás" :D

Kicsit hosszúra sikeredett a kirándulás, hazafelé már nagyon sírt szegény, jól átfagyott, nagyon hideg volt. De a délután alvás után is kimentünk, a kertben is szánkóztunk még egyet.