Ennivalóan édespofa gyerekeink vannak. Gergő például maga Buddha. Hihetetlenül nyugodt, és békés, csöndesen szemlélődik, és elképesztő türelme van. Ha éhes és/vagy álmos akkor is csak rikkant kettőt, tudja, hogy nem kell hisztizni, nem fog éhen maradni. Rájött, hogy a nyállal kiválóan lehet berregni, és azzal jól elszórakoztatja magát :) Eszter meg minket szórakoztat a hihetetlen dumájával. Az új kedvencem az az, hogy "Apa! A hülye kávédtól nem hallom a mesét!" Apa kávét főzött...
Aztán még történt az is (ez most velem), hogy ma kitéptem az első ősz szőrt a fejemről.