2012. augusztus 16., csütörtök

Játszik magában, közben énekelget:
"...anya, anya, úgy szeretlek mint a huzatok!"
:D :D :D

Pedig mostanában nem mindig ezt éreztem. Konkrétan azóta, hogy hazajöttünk a kórházból. Akad némi féltékenység, amit nem is annyira a kis tesón tölt ki, hanem inkább rajtunk, és leginkább rajtam. A kis tesót úgy szokta szeretgetni, hogy az már egyenesen félelmetes. Remegő kézzel, és összeszorított fogakkal közeledik, és úgy simogat, hogy jáááááj... Állítólag ez is féltékenységre utaló dolog. De azért szerintem szereti, vagy majd fogja :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése