mai Eszter szösszenetek

Ma orvoshoz mentünk*, de ehhez fel kellett kelteni a délutáni szunyókálásból. Következő párbeszéd hangzott el:
-Eszter, babám, ébresztő
-Bogyó, Babócát hozzad! (ez a kedvenc könyve, amúgy még csukott szemmel mondta)
-Most nem tudom hozni, menni kell doktornénihez. Gyere sétálunk!
-Nem sétálunk! Alszunk! -és befordult a fal felé...

Már úton az orvoshoz:
-Fussunk!
-Dehogy futunk!
-Tojad, Ata, tojad! - mármint toljad, anya toljad a babakocsit... édes :)

csak úgy, minden átmenet nékül:
-Zsoltika. Zsoltim. Szeretem.

Zsoltika

*mivel a hosszú hétvége miatt nem tudtunk orvoshoz menni, ma próbáltunk, de nem sikerült, mert a mi orvosunk szabin van. Így mentünk a helyettes orvoshoz, 3-4-ig rendelt (elvileg), de olyan elképesztően sokan (lázas, fosós, hányós, krahogó) gyerek volt, hogy inkább eljöttünk. Visszamentünk bő fél óra múlva, de még mindig nagyon sokan voltak. Inkább eljöttünk megint, nem hiányzik még egy kis ráadás.